Na de miből is áll az olaj tulajdonképpen?

Ha már tudjuk, hogy milyen fő feladatokat kell az olajnak ellátnia, valamint hogy hogyan teszi mindezt, akkor úgy érzem, érdemes kicsit az összetételével, viselkedésével is foglalkozni.

Azt a motorolajok jelentős többségéről kijelenthetjük, hogy két nagy egység alkotja őket: az alapolaj és az adalékok.

Az alapolaj teszi ki általában a késztermék 80-90%-át, így alapvetően ez határozza meg a kész motorolaj tulajdonságait, ehhez jönnek még hozzá a különböző pluszok, mint antioxidánsok, viszkozitás-javítók, súrlódás gátlók, dermedéspont-módosítók és egyéb adalékok.

Az alapot képző olajat minden esetben hosszúláncú szénhidrogén-molekulák alkotják, ennek a jelentőségére később még kitérünk.

A kész motorolaj milyenségét nagyban befolyásolja, hogy az alapolaj milyen eljárással készült.

A legegyszerűbb eljárás a finomítás, e fölött egy lépcsőfokkal található a hidrokrakkolás, a legmagasabb szintű technológiát pedig a szintézis képviseli.

Eszerint megkülönböztetünk:

ásványi olajat

félszintetikus olajat

szintetikus olajat

Ritkán előfordulnak még növényi alapú kenőolajak is, de ezek egyáltalán nem általánosak, részletesebben nem is foglalkozunk velük.

Alapolajok

Alapolajok

Az ásványi alapolajok kőolajszármazékok, vagyis a földből kinyert nyersolajból nyerhetőek ki, finomítással.

Finomításra azért van szükség, mert az ásványolaj összetétele igen változó, a cseppfolyós gáztól a szilárd darabkákig minden előfordulhat benne, és ezen eljárás során lepárlással elkülönítik a különböző finomságú részeit.

A kenőolajak az ásványi szénhidrogének skáláján a közepes tartományba esnek finomság szempontjából, e fölött már a gázolaj, petróleum, benzinek vannak, alatta pedig a pakura és az aszfalt.

A finomítás ellenére az ásványi alapolaj szerkezete és összetétele elég heterogén, vagyis nagyon sok féle különböző molekula alkotja.

Ez nem jelenti azt, hogy ne látná el a feladatát, de a félszintetikus és szintetikus olajokhoz képest lényegesen kiszámíthatatlanabb, szélsőségesebb tulajdonságokkal bír.

Viszont előállítás szempontjából a legolcsóbb a három közül, mindemellett a legalacsonyabb színvonalat képviselik.

Mindenképpen szükséges adalékokkal javítani a teljesítményét, hogy többfokozatú, azaz télen-nyáron használható olajat nyerhessünk belőle, e nélkül olyan magas a viszkozitása és a dermedéspontja, hogy csak egyfokozatúként lehet használni.

Annak ellenére, hogy tulajdonságaiban nem versenyezhet a részben vagy egészen szintetikus motorolajakkal, alacsony előállítási költsége miatt még mindig a kenőolajgyártás tetemes részét teszi ki.

A részszintetikus olajok alapja szintén az ásványi olaj, viszont a finomításon túl átesnek egy hidrokrakkolás elnevezésű eljáráson, melynek során nagy nyomás alatt, hidrogénatmoszférában katalitikus eljárással gyakorlatilag újrarendezik a molekuláris szerkezetüket.

Teszik ezt azért, hogy az ásványi olaj tulajdonságait hasonlóvá tegyék a szintetikus olajéhoz.

Az így nyert alapolaj kisebb viszkozitással rendelkezik, kevésbé illékony, ami a fogyasztás szempontjából fontos, és a dermedéspontja is alacsonyabb, tehát nagyobb hideget is kibír.

Az összetételük jóval homogénebb, mint a finomított ásványolajoké, stabilabb a molekulaszerkezetük és használat közben is megbízhatóbbak.

Az előállítási költsége viszont magasabb, mert jelentős mennyiségű hidrogén és egyéb anyag szükséges hozzá.

részszintetikus olajok

A szintetikus olajok már teljes egészében megtervezett, laboratóriumi környezetben előállított komplex mesterséges szénhidrogének.

Szerkezetük homogén, minőségük állandó és sokkal kiszámíthatóbb, mint az ásványi olajoké, mivel a molekulák között nincsen eltérés.

Ezt a legérzékletesebben úgy lehetne elmagyarázni, hogy két sík lap közé először helyezzünk először apró szemű folyami kavicsot, utána pedig egységes méretű csapágygolyókat.

Mindkettőn el fog gördülni egymáson a két lap, de nagyon nem mindegy, hogy ehhez mekkora erőt kell alkalmaznunk és mennyire sima és egyenletes lesz az elcsúszás. 

De a különbség nem csak a jobb minőségű kenésben érhető tetten, több szempont is közrejátszik, ami a szintetikust jobbá teszi az ásványinál:

• Hamarabb megindul a kenés hideg indításkor – 0W és 5W olajok, amelyeknek a legjobb folyási értéke van alacsony hőmérsékleten, ásványi olajból nem állítható elő; vagyis sokkal előbb eléri az üzemi hőmérsékletét és elkezdi ellátni a feladatát.

• Jobb tisztítás, kokszosodás – a motor leállítása után a hűtés is megszűnik, ennél fogva az olaj hőmérséklete egy darabig még nő; ez ásványi olajoknál kokszosodáshoz, szennyeződések kialakulásához vezet, azonban szintetikusnál ez a hatás nem jelentkezik.
• Jobb hűtés – mivel a szintetikus olaj molekulaszerkezete homogén, egységes, így a keringés is sokkal egyenletesebb, így a súrlódó pontokról is hamarabb vezeti el a keletkező hőt; természetesen ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség a rendes motorhűtésre, de annak remek kiegészítése.

• Állandóbb minőség a csereperiódus alatt – az ásványi olajokat alkotó hosszú szénhidrogén-láncok a használattal egyre inkább széttöredeznek, szétzilálódnak, így a csereperiódus végére már nemigen képesek ellátni a feladatukat, szinte egyfokozatúvá romlanak vissza; ezzel szemben a szintetikus olaj még viszkozitásjavító adalékot sem feltétlenül igényel a szabályos molekulaszerkezete miatt, így a ciklus végére nagyjából megőrzi eredeti stabilitását.

Elsősorban a kokszosodással szembeni ellenállóságának és a rendezett, szabályos szerkezetnek köszönhetően a szintetikus olajok lényegesen jobb állapotban vannak, mire megérnek a cserére. 

Adalékok

Adalékok

Ejtsünk még pár szót a különböző adalékanyagokról is, ugyanis az alap olajokon túl ezek azok az anyagok, amelyek befolyásolják a kész motorolaj minőségét, tulajdonságait.

Ezekből annyi féle létezik, hogy egy vékonyabb könyvet is megtöltenének, ráadásul vannak köztük egészen speciálisak is, úgyhogy azokat nézzük meg, amelyek a legáltalánosabban fordulnak elő a különböző termékekben.

• Dermedéspont-csökkentők: ezek az adalékok járulnak hozzá, hogy a motorolaj hidegben is használható legyen; minél alacsonyabb egy olaj dermedéspontja, annál tovább áll ellen a mínuszoknak, így hideg indításkor hamarabb kezdődik meg a kenés.

• Viszkozitásmódosítók: a viszkozitást úgy lehetne összegezni a legrövidebben, hogy az olaj (vagy bármilyen más folyadék, gáz) molekulái között fellépő súrlódás okozta stophatás, azaz minél magasabb egy olaj viszkozitása, annál „vastagabb”; ennek elsősorban precízen működő motoroknál van jelentősége, hiszen egy sűrűbb olaj képtelen lenne megfelelő kenést biztosítani a számára.

• Antioxidánsok – az olaj öregedésének lassulásáért felelnek; mivel szénalapú vegyületekről beszélünk, az oxigénnel való lassú reakcióba lépés elkerülhetetlen, viszont a folyamat ezekkel az adalékokkal lassítható.

• Habzásgátlók – mint a nevük is mutatja, a motorolaj felhabzásának megakadályozásáért kerülnek a keverékbe.

• Detergensek – semlegesítik az üzemanyag égésekor keletkező, majd a motorolajba kerülő savas kémhatású égésttermékeket.

• Diszpergensek – nem engedik az olajba került szennyeződéseket leülepedni, ezzel kiküszöbölve, hogy dugulás keletkezzen a rendszerben.

• Korróziógátlók – szerepük egyértelmű: az acél alkatrészek rozsda vagy savak okozta korrózióját gátolja, lassítja.

• Tömítés-regeneráló – az olajba keverve szinten tartja, és valamennyire regenerálja az olaj keringető rendszer tömítéseit, ezzel fenntartva a megfelelő nyomást, megakadályozza a túlzott olajfogyasztást.

Szóval, mint láthatjuk, a gyártók igyekeznek a lehető legtöbb esetlegesen felmerülő problémára orvoslatot találni, optimalizálni az adalékok összetételét, arányát.

Azokon az adalékanyagokon kívül, melyeket a motorolaj már gyárilag tartalmaz, megvásárolhatóak plusz anyagok is, melyeket magunk (vagy a szerelőnk) helyezhetünk a rendszerbe – ezek általában már elég speciális igények kielégítésére szolgálnak, egy átlagos gépjárműhasználó számára az alap olajkeverékek is tökéletesen megfelelnek. 

KrokodilZoo